 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
Bagi László Hezekiah:
Ezt súgja most az õszi szél
Az arcom látványa nem embernek való,
De mégis én vagyok talán benned a szó,
Ami csendesen születik, könnyen elhaló,
És megköszöni, hogy tanít a rossz, tanít a jó…
Szeretek - Ezt súgja most az õszi szél…
Esõt hoz, és sírnak a fellegek,
Megírva már a sors és a levelek,
S csak hullnak -napfényben- a földre,
Közéjük vegyül az égiek könnye…
Szeretlek - Ezt súgja most az õszi szél…
Többé nem tekint reám szemed,
Nem marad más – csak emlékezet,
Szíveink és az angyalok éneke,
S a tûz, lobogva áramlik, vérembe…
Szeretnek – Ezt súgja most az õszi szél…
Csöndet mesél a hajnal és az alkony,
Néma kilincs csillan, pihen az ajtón,
Bezárult egy világ, akár a virág este,
Hófehérbe, fénybe öltözik már a teste…
Eljössz még – Ezt súgja most az õszi szél…
/Hezekiah, Iszathámi, 2006. október 20./
Irodalom - Ezo - Letöltés - Galéria - Hattrick - Képeslapküldés - Jászapáti - Szív Virága - hezekiah.hu
Bagi Benedek - Tóth Anikó
A honlapról / Kapcsolat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Süti használat/cookie policy
(c) Bagi László Hezekiah 2006-2011. Minden jog fenntartva! www.hezekiah.hu